csütörtök

Személyi jövedelemadó rendszer

Most egy nagyon lényeges, és “zsebbe vágó” témát szeretnék körbe járni legalább nagy vonalakban, ez pedig a személyi jövedelemadó.



Az Egyesült Királyságban az adóév minden év április 6.-tól következő év április 5.-ig tart.
Az adó mértéke sávosan változik, ebben az adóévben (2016/2017) 11.000 fontig adómentes a jövedelem, e fölött 43.000 fontig 20 %, fölötte pedig 40%. (122.000 font fölötti éves keresetnél már bonyolódik a dolog, de erre most nem térnék ki,)
Amikor munkába állsz valahol, kapsz egy adó kódot (Tax code), amit feltüntetnek a fizetési jegyzékeden (payslip) is. Ez egy szám és betű, vagy betűk kombinációjából áll.
A szám a munkáltatónak a figyelembe vehető adómentes összeget (Personal Allowance, amit ha 10-zel megszorzol, megkapod az éves adómentes határt) jelöli, ami személyre szabott, bár a legtöbb esetben ez idén 1100, ami a 11.000 fontos adómentes határt jelöli. (Abban az esetben lehet eltérő, ha valamiért neked magasabb, vagy alacsonyabb határt állapítanak meg.)
A leggyakoribb betűk jelentése (itt találod az összeset):
·         L: az alap adómentes határra vagy jogosult
·         M: kaptál +10%-ot a házastársad adómentes összegéből
·         N: adtál 10%-ot az adómentes jövedelmedből a házastársadnak
·         0T: ebben nincs adómentes összeg, vagyis a teljes béred után számolják az adót (abban az esetben lehet ez, ha van másik munkahelyed is, ahol figyelembe veszik az adómentes határod, vagy ha nem tudják eldönteni ideiglenesen, hogy jár-e neked ilyen)
Az 1100L W1 / M1 / X ideiglenes adókódok (Emergency tax code) a 2016/2017-es adóévben általános adómentes összeggel, illetve használják erre a 0T-t is, ha nem vesznek figyelembe adómentes összeget.
A Marriage Allowance-t olyan házaspárok alkalmazhatják, ahol az egyik fél kevesebbet keres, mint az adómentes határ (mondjuk mert csak részmunkaidőben dolgozik, vagy mert egyáltalán nem dolgozik), a másik viszont ennél többet. Ilyenkor a kevesebbet kereső átadhatja az adómentes összegének 10%-át a párjának, aki így akár 220 fonttal is kevesebb adót fizethet az adóévben. (Bővebb információ itt.)
Amennyiben úgy gondolod, hogy nem megfelelő adókódban vagy, akkor fel kell venned a kapcsolatot a HMRC-vel, és ők korrigálják azt.
Ahhoz, hogy jó adókódot kapjál, és így a megfelelő mennyiségű adót vonják le, munkába lépéskor ki kell töltened egy “Starter checklist” nevű nyomtatványt. Ezen fel kell tüntetned a személyes adatok (név, cím, születési dátum) mellet az NI számodat (ha már rendelkezel vele) és a munkakezdés dátumát is, valamint tartalmaz egy részt az esetlegesen fizetett diákhitelről (Student Loan) is (természetesen ez itteni diákhitelre vonatkozik). A legfontosabb azonban az “Employee statement” című szakasz, mert itt kell nyilatkoznod arról, hogy
·         (A) ez az első munkahelyed ebben az adóévben, és nem kapsz más adóköteles juttatást sem (fel vannak sorolva, hogy melyek ezek)
·         (B) már volt másik munkahelyed ebben az adóévben, vagy kaptál valamilyen adóköteles juttatást
·         (C) ezzel párhuzamosan van másik munkahelyed is, vagy kapsz adóköteles juttatást
Az nincs megszabva, hogy egyszerre hány munkahelyed lehet, de év közben az adóalap kedvezményt általában csak az egyik munkahelyeden tudják figyelembe venni (természetesen adóév végén a jövedelmeket összevonják, és így érvényesíteni tudod az esetleg fel nem használt részét is).
Amennyiben nem ez az első munkahelyed az adott adóévben, az új munkáltatódnak mielőbb add oda az előző munkahelyedről kapott P45 nevű nyomtatvány őt illető példányát, ami tartalmazza az előző munkahelyeden megkeresett bruttó béredet, és az esetleges levonásokat is. A saját példányodat jól tedd el, ahogy az adóév végén kapott P60 nyomtatványt is, mert arra a későbbiekben még szükséged lehet.
P45-ös igazolást mindig kell kapnod, ha kilépsz egy munkahelyről, bár ha ügynökségen keresztül dolgozol, akkor tőlük ezt sok esetben külön kell kérni. Adóév végén pedig a munkáltatód, ahol akkor épp dolgozol, automatikusan odaadja a P60-as igazolást, ami egy összesítő az adott adóévről (ha több helyen is dolgozol az adóév végén, akkor mindenhonnan kell kapnod), és tartalmazza az előző munkahelyeden megkeresett összeget is (persze csak ha oda adtad a P45-ös nyomtatványt).
Valamikor a nyár folyamán fogsz kapni egy éves adóösszesítőt (Annual Tax Summary) is az adóhivataltól (HMRC), illetve egy adókalkulációt, amennyiben több vagy kevesebb adót fizettél, mint amennyit kellett volna (a többletről egy csekket is küldenek, amit a bankodban tudsz beváltani).
Amennyiben úgy gondolod, hogy több adót fizettél, mint szükséges lett volna, és nem kaptad meg a HMRC-től a különbözetről a levelet, vagy csak szeretnéd gyorsabban visszakapni, akkor írásban vagy telefonon kérheted ennek megállapítását akár 5 évre visszamenőleg is (Itt találod az elérhetőségeket.)

Azt, hogy mennyi adót kellett volna fizetned, meg tudod nézni pl. ebben a kalkulátorban. Arra figyelj a használatánál, hogy jól válaszd ki az adóévet, és tizedes vessző helyett pontot használj. Ebben a kalkulátorban azt is megtudod nézni, hogy a heti/havi fizetésednél jól vonták-e le az adót és az NI-t, illetve, hogy várhatóan mennyi lesz a nettója egy adott fizetésnek. Ilyenkor a “Gross incom every” után állítsd át az évi fizetési gyakoriságot a megfelelőre (havi/4 heti/2 heti/heti, de választhatod az 5 napi vagy az órabér kategóriát is – igaz ez utóbbi esetben csak az általános heti 37,5 órás munkaidőre kapsz tájékoztatást).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése