kedd

Munkakeresés

A kiköltözést tervezgetve az egyik legfontosabb kérdés a munkakeresés. 

Szinte nincs olyan ember, akiben ilyenkor fel ne merülne, hogy keres egy magyar munkaközvetítőt, aki leszervezi neki az itteni munkát, és esetleg a kiutazásban és/vagy a szállásban is segít. Sajnos azt kell mondjam, hogy a 4 év alatt, amióta mi elkezdtünk komolyan gondolkodni a kiköltözésen, még nem hallottam olyat, hogy bárki is talált volna olyan ügynökséget, vagy magánszemélyt, akiben ne kellett volna csalódnia. A legjobb esetben is kicsit más a valóság, mint az ígéret: ugyan van munka, de nem minden nap, az órabér nem egészen annyi, és ha szállás is volt az ígéretben, akkor az sem olyan, amilyet ígértek. Ennél rosszabb eshetőségek is vannak, amikor a kifizetett közvetítési díjért cserébe a munka nem is létezik, ahogy az esetleg ígért szállásról is kiderül, hogy csak kamu volt (pl. pár nap után megjelenik az igazi tulajdonos, aki semmiről sem tudott, és még örüljön a delikvens, ha megússza annyival, hogy azonnal költöznie kell).
Sajnos ezeket csak úgy lehet elkerülni, ha nem alapozol magyar közvetítőkre. A legjobban akkor jársz, ha azt a pénzt inkább hozzá teszed a többihez, és megpróbálsz önállóan boldogulni.
Amennyiben mégis ezzel a módszerrel próbálkoznál, akkor figyelj néhány részletre, mert ezek segítségével minimalizálhatod a csalódást:
  • ne fizess munkaközvetítésért, akkor se, ha azt mondják, hogy az itteni ügynökség kéri a pénzt – ugyanis törvénytelen a munkavállalóktól pénz kérni ezért
  • lehetőleg olyan helyre gyere ki, ahol sok a lehetőség, kerüld a kisebb városokat, mert ha nem jön össze az ígért munka, nehezen találsz másikat, és mivel a közlekedés drága, így csapdába kerülhetsz
  • a szállás bérlésről legyen papírod, így ha valami balul ütne ki, legalább tudod bizonyítani, hogy te jóhiszemű voltál
  • erős gyanúra ad okot, ha a meghirdetett munkát csak akkor kaphatod meg, ha tőle bérelsz szállást is (persze ez nem vonatkozik a bentlakásos munkákra)
  • az útleveledet/személyi igazolványodat ne add ki a kezedből, legfeljebb csak annyi időre, amíg lemásolják

A másik gyakori hiba, hogy valaki Magyarországról keres itteni munkát. Ez csak egy esetben működőképes, ha itt nagyon keresett szakmád van, olyan, ahol több körös interjú előzi meg a felvételt, mert ilyenkor elképzelhető, hogy az első interjút meg tudod csinálni telefonon, vagy Skypon (persze csak ha a nyelvtudásod is nagyon jó), és csak a személyes elbeszélgetésre kell ideutaznod, amikor már jó esélyed van arra, hogy felvesznek. De gondolj bele, egy egyszerűbb munka esetén, amikor minden helyre sokkal több a jelentkező, melyik az a munkáltató, aki várna rád napokat, esetleg heteket, míg kijössz, mindezt persze látatlanban… Ugye te is érzed, hogy ez nem valószínű. (És éppen ezért ne dőlj be azoknak a hirdetéseknek, akik itteni cég nevében keresnek Magyarországon képzetlen, nyelvet sem feltétlen beszélő munkaerőt, sokszor a minimálbérnél jóval magasabb összegért!)

Miután elmondtam, hogy hogyan ne keress munkát, lássuk akkor, hogyan érdemes.
A leggyorsabb módja a munkába állásnak, ha regisztrálsz pár ügynökséghez. Van, ahova elég egyszer bemenni, és majd hívnak, ha lesz valami ajánlatuk, van olyan is, amelyiket minden nap hívni kell telefonon, és olyan is akad, ahova személyesen kell bemenni, akár naponta is, amíg nem kapsz munkát.
(Nagyon) alapszintű angol tudással:
Response: főként gyári munkák
First Callgyári, konyhai munkák
Omnifőként szállodai munkák
Calibrefőként szállodai munkák
Ha jobb az angolod, akkor megpróbálhatod:
BerryRecruitment főként sofőr munkák
compass főként vendéglátós munkák
Admiral  főként vendéglátós munkák
Manpower  főként sofőr munkák
Office Angels főként irodai munkák
Azért érdemes ügynökségnél kezdeni, mert sok esetben már aznap, vagy másnap adnak valamilyen munkát. A munkák nagyon változatosak lehetnek, általában minimálbéresek, és van, hogy csak 1-2 alkalomra szólnak, de ha jól teljesítesz, akkor remélheted, hogy máskor is kiküldenek, és előbb utóbb kifoghatsz olyan helyet (ha szerencséd van, akár elsőre is), ahol hosszabb távon is tudsz dolgozni, és esetleg idővel a munkahelyed át is vesz az ügynökségtől.
A másik amit megtehetsz, akár az ügynökségi munkakereséssel együtt is, az az, hogy nyomtatsz pár önéletrajzot, és végigjárod a környékeden azokat a helyeket, ahol gondolod, hogy dolgozhatnál. Próbálj egy felettessel (manager) beszélni, ne az alkalmazottal, mondd meg, hogy munkát keresel, és hagyj ott neki egy önéletrajzot.
Sokszor ki is vannak téve a kisebb boltok, éttermek, stb. ablakába a táblák, hogy alkalmazottat keresnek, de ha nincs, egy próbát akkor is megér.
Online is kereshetsz munkát a munkaügyi hivatal oldalán (Jobcentre), vagy online többek között a Gumtree, JobsiteTotaljobs, Monster, Indeed, Reed oldalakon.
Bárhogy is keresel munkát, fontos, hogy legyen jó önéletrajzod, és kitartásod.

szombat

Mit hozz magaddal – és mit ne

Ezt persze alapvetően neked kell eldönteni, de bár pár tanáccsal azért én is szolgálhatok neked.

A legfontosabbak az irataid: útlevél vagy személyi igazolvány már az országba lépéshez is kelleni fog, ezen kívül kelleni fog a lakcím kártyád, esetleg az adó és TAJ kártyád (kérhetik az NI interjún). 
Hozzál magaddal egy angol nyelvű önéletrajzot is (amibe ne írj születési időt, nemzetiséget, és fényképet se tegyél bele) annyira kész állapotban, hogy itt már csak a címedet és a telefonszámodat kelljen beleírni (elektronikus, szerkeszthető formában, itt majd a hiányzó adatokkal kiegészítve kinyomtattathatod valahol, vagy e-mailben elküldheted a munkahelyekre, ahova pályázol).
Ezenkívül szükséged lesz kártyafüggetlen mobiltelefonra. Feltöltős (Pay as you go) SIM kártyát (~£1) és hozzá £5-10 feltöltést (Top-up) nagyon sok helyen tudsz majd venni. Erre az első perctől szükséged lesz, mert mindenhol meg kell adni (az itteni) telefonszámodat, és nagyon sok mindent telefonon kell / lehet elintézni. (A telefonszolgáltatókról később írok majd részletesen, addig is én a Giffgaffot ajánlom neked. Ha ezen a linken rendeled meg a SIM kártyád, akkor aktiváláskor a 10 fontos feltöltéshez automatikusan kapsz 5 font bónuszt is. A kártya 2-3 munkanap alatt megérkezik, amivel Magyarországi mobilt 4 pennys, vezetékes számot 1 pennys percdíjjal tudsz hívni, az itteni árakat pedig itt találod).
Mindenképpen szükséged lesz valamire, amin tudsz internetezni (laptop, tablet vagy akár egy okos telefon), mert sok mindent lehet online elintézni, és sok információt is onnan tudsz megszerezni. Egyébként van sok helyen internetezési lehetőség, ha másképp nem tudod megoldani, pl. internet kávézókban fizetősen, vagy könyvtárakban ingyen is. Könyvtárakban egészen olcsón nyomtatni is tudsz, ha szükséged lenne rá. A legközelebbi könyvtárat a legkönnyebben úgy találhatod meg, ha beírod az önkormányzat (council) nevét, ahol laksz a Google keresőbe, és mellé írod, hogy könyvtárak (libraries).
A szállásodon szükséged lesz ágyneműre, ami általában nem tartozéka a szobának (habár némely magyar szállás kiadó cég regisztrációs díjában benne van egy garnitúra ágynemű ára is). Viszonylag olcsón meg tudod venni valamelyik Ikeában, vagy akár Asdában, Tesco Extrában, stb. (A boltok elérhetőségeiről itt írtam: Vásárlás – Üzletek I. és Vásárlás – Üzletek II.)
Tisztálkodó és tisztító szereket az otthonihoz hasonló áron (vagy az alatt) tudsz venni az olcsóbb szupermarketekben. Hajszárítót kb. 6 fonttól, gőzölős vasalót 5 fonttól tudsz venni, az epilátorok 25 fonttól, az elektromos borotvák 12 fonttól, a hajvágók 10 fonttól kaphatók.
Ruhával úgy készülj, hogy télen nincs akkora hideg, mint Magyarországon (hó pedig csak elvétve pár pihe), nyáron pedig nincs olyan meleg, viszont gyakran vannak kimondottan hűvös napok, és sokszor csapadékos az idő. Amennyiben szeretnél itt venni olcsón ruhaneműt, akkor az Asda ruhaosztályát, vagy a Primarkot ajánlom, esetleg a Sport Directet (itt például olcsón tudsz jó minőségű fekete bőr cipőt venni, ami pl. vendéglátós munkához kellhet).
Gyógyszerből csak a rendszeresen szedettekből és/vagy receptre kaphatóakból hozzál legfeljebb pár havi adagot, amíg megismered az itt kapható alternatívákat és lesz háziorvosod, akivel felírathatod a szükségeseket. Fájdalomcsillapítót itt is lehet kapni, akár a szupermarketekben is, akár saját márkás verzióban is, egész olcsón. Természetesen egyéb panaszokra is akad megfelelő gyógyszer, csak ne a nevet, hanem a hatóanyag tartalmat figyeld, mert nem minden kapható ugyanazon a néven, mint Magyarországon.
Amennyiben hozol magaddal elektromos árammal működő dolgot, akkor szükséged lesz átalakítóra is a konnektorhoz, amit itt is be tudsz szerezni a legtöbb kisebb vagy nagyobb boltban.

péntek

Tömegközlekedés Londonban – Oyster kártya

A tömegközlekedés Londonban nagyon jól szervezett (bár általában kicsit zsúfolt). Használatához szükséged lesz Oyster kártyára (vagy esetleg érintésmentes bankkártyára, ami hasonlóan működik az Oysterhez). Lehet ugyan kapni papír napi vagy heti jegyeket is, ezek azonban csak kevesebb helyen vásárolhatók, drágábbak, és macerásabb a használatuk is.



Az Oyster kártyának (Oyster card) 5 font a bérleti díja, ami annyit jelent, hogy ha egyszer már nem lesz rá szükséged, akkor visszaviheted, és visszakapod ezt az összeget (az esetleg rajta lévő pénzzel együtt). Az Oysteren lehet pénz (Pay as you go), amiből fizetheted az utazásodat, vagy lehet rajta heti/havi/éves bérlet is (tetszőleges kezdőnappal), illetve a kettő egyszerre is (vagyis ha buszbérlet van rajta, akkor tarthatsz rajta pénzt is, ha metrózni is szeretnél). Fontos azonban, hogy a rajta lévő egyenlegből nem tudsz bérletet venni. 
Feltölteni, vagy bérletet venni tudsz a bérletpénztáraknál, vagy a metróállomásokon elhelyezett automatákból is. Az automaták egy részénél csak kártyával tudsz fizetni, ezeknél 5 fontot, vagy ennek többszörösét tudod rátölteni (egyszerre maximum kb. 40 fontot). Vannak olyan automaták is, ahol készpénzzel is fizethetsz, ezeknél van olyan opció is, hogy annyit tölt a kártyádra, amennyit beledobsz (a legkisebb érme, amit elfogad, a 10 pennis). Az Oystereden maximum 90 font lehet.
Egy utazásnál egy Oystert csak egy személy használhat, vagyis minden együtt utazónak kell egy (vagy érintésmentes kártya, vagy papír bérlet).
A buszmegállóban érdemes figyelni, mert egyrészt a buszt le kell inteni, különben nem biztos, hogy megáll, másrészt előfordul, hogy ugyanabból a megállóból indul egy busz mind a két végállomása felé.
A buszon felszállásnál a fizetés a nagy sárga leolvasóhoz érintéssel történik. Egy út 1,5 font, de a napi maximum 4,5 font, vagyis a 3. út után ingyen utazol. A nap, a napi árplafon és a bérlet tekintetében is hajnali fél 5-től következő reggel fél 5-ig tart (buszon az Oyster leolvasásának ideje számít). Amennyiben felszálláskor nincs elég pénz az Oystereden, 1 utat még megtehetsz vele (ennyit enged mínuszba menni, ilyenkor nyomtat is neked egy igazolást erről), de utána addig nem tudod használni, amíg azt ki nem egyenlíted. (Leolvasáskor mutatja a rajta lévő egyenleget, így könnyen nyomon tudod követni.) A buszbérlet 7 napra 21,2 font, egy hónapra pedig 81,5 font.
A metróállomásokon a kapunál le kell olvasni szintén a sárga leolvasóval az Oystered, így tudsz belépni. Leszálláskor kifelé szintén le kell olvasni, így a megtett zónák alapján vonja le a díjat, amit a kijelzőn is mutat, a fennmaradó egyenlegeddel együtt. Amennyiben valamiért nem olvasod le, úgy automatikusan a legmagasabb árat számolja, amit ugyan vissza lehet igényelni, de kissé bonyodalmas (itt van leírás róla).
A metrón ezen kívül számolni kell a maximális utazási idővel is, ami zónák és időszakok szerint különböző lehet, ha ezt meghaladod, akkor a maximális viteldíjat számolja fel a rendszer. 
Amennyiben kilépéskor nincs annyi pénz az Oystereden amennyi fedezné az utazásod, vagy tovább utaztál, mint ameddig a bérleted szólt, és nincs rajta a különbségre fedezet, akkor annyit enged mínuszba menni, de utána addig nem tudod használni még az esetlegesen rajta lévő buszbérletet sem, amíg ki nem egyenlíted.
Bizonyos metróállomásokon van rózsaszín kártyaolvasó is, így ha ilyen állomáson szállsz át másik szerelvényre, és ezt használod, akkor kedvezőbb áron utazhatsz.
A metró viteldíja függ a zónáktól (hányas zónából hányasba utazol), és attól, hogy csúcsidőben, vagy azon kívül. Csúcsidőnek a hétköznap 6:30-tól 9:30-ig, és délután 4-7-ig tartó időszak számít. A metró díjtáblázatát itt találod, a térképet pedig a zónahatárokkal itt.
A metrón érdemes körültekintően közlekedni, mert sokszor ugyanarról a peronról több irányba is közlekedik szerelvény (van, hogy a végállomása más csak, de van olyan is, hogy egy szakaszon szétválik két vonal, bár a végállomásai ugyanott vannak). Nem is beszélve arról, amikor a szemben lévő peronról egy másik vonal szerelvénye közlekedik.
A gyerekeknek lehet fényképes Oyster kártyát csináltatni, amivel 5-10 éves korig ingyen utazhatnak a metrón és buszokon is, 11-15 éves korig pedig a buszokon ingyen, a metrón pedig fél áron. A 16-17 éves Oyster fél árú utazást tesz lehetővé, de meghatározott feltételekkel a buszokon utazás ingyenes lehet vele (nappali tagozaton, bizonyos képzési formákban). 18 éves kor után a 18+-os Oystert a teljes munkaidősnek számító bizonyos képzési formákban részt vevők kaphatnak, ez bérlet vásárlásra ad 30% kedvezményt. A Londonban élő 60 éven felüliek kérhetnek 60+-os Oystert, ami ingyenes utazásra jogosítja őket.
Ha szeretnéd biztonságban tudni az Oysteredet, akkor érdemes regisztrálni itt, mert ha elveszíted, akkor így le lehet tiltani, és visszakapod a rajta lévő egyenleget. Arra azonban figyelj, hogy ha csak pénz van az Oysteren, akkor bárki használhatja, de ha bérlet van rajta, akkor csak az, akinek a nevére regisztrálva van (néha vannak ellenőrök a metrón és a buszon is, és sokba kerülhet, ha megcsípnek).
Egyébként a metróállomásokon az automatáknál (illetve ha regisztrálva van az Oyster, akkor online is), megtudod nézni az utazási történetedet, vagyis hogy mikor, honnan, hova és mennyiért utaztál (ez hasznos lehet, ha úgy gondolod, hogy többet vontak le egy utazásért, mint amennyit kellett volna.)

csütörtök

Szabadidős lehetőségek I. – Természettudományi múzeum

A szabadidő tartalmas eltöltése Londonban nem nehéz, ugyanis rengeteg a látni- és tennivaló, amelyek között szép számmal találhatunk teljesen ingyenes lehetőségeket is. Ilyenek pl. a különböző csodaszép parkok, és a legtöbb múzeum is.
Ma a Természettudományi Múzeumról (Natural History Museum) készítettem egy kis ajánlót.



Ezt a múzeumot általában imádják a gyerekek és a felnőttek egyaránt, mert rengeteg érdekes látnivaló van a dinoszauruszoktól a drágakövekig, ráadásul sok új ismerettel is gazdagodhatunk, például az emberi test vagy a vulkánok működéséről.
A múzeum minden nap 10 órától 17.30-ig tart nyitva (karácsony kivételével), de csak 17.30-ig lehet belépni.
A múzeum mind a 36 galériája ingyenesen látogatható (a térképet innen tudod letölteni letölteni ), épp ezért, főleg hétvégén és rosszabb idő esetén rengeteg a látogató, és így a bejáratnál várni kell.
Mindig van pár időszakos kiállítás is, aminek a megtekintéséért fizetni kell, és lehetőség van a múzeum támogatására is éves tagság vásárlásával (ami ezen felül számos kiváltságot is tartogat). Rendszeresen rendeznek ezen kívül különböző fizetős eseményeket, például élő bűnügyi helyszínelést (CrimeScene Live).
A múzeum címe: Cromwell Road, London SW7 5BD, megközelíteni a Circle, District vagy Picadilli metrókkal lehet (South Kensington állomás), illetve a 360 busszal ("Kensington Museums" megálló), vagy a 14, 74, 414, C1  buszokkal ("Victoria & Albert Museum" megálló).
További szavak helyett inkább néhány saját kép következik:











szerda

Bankszámla

Kiérkezés után az egyik legfontosabb teendő lenne egy bankszámla nyitása, mert e nélkül általában csak nehézkesen, és költségesen juthatsz a fizetésedhez.


Az Egyesült Királyságban ugyanis nem szokás készpénzben fizetni. Általában bankszámlára utalnak (persze csak itteni számlára) a munkáltatók, ennek hiányában (vagy némely munkahelyen alapból) csekket adnak, amit ha nincs saját bankszámlád, csak elég magas jutalékért tudsz beváltani (ilyen csekk beváltó pl. a “TheMoney Shop”), illetve esetleg megpróbálhatod a csekket kiállító bankot, hátha ők beváltják készpénzre (ingyen). Ha már van saját számlád, akkor arra ingyen be tudod tenni, de ebben az esetben is számolj azzal, hogy 3-5 munkanap, mire az a pénz ténylegesen a számládon lesz (ennyi időbe telik, amíg a csekket kiállító bankja visszaigazolja, hogy tényleg rendelkezésre áll az összeg nála).
A bankszámla nyitás az utóbbi években egyre nehezebb újonnan érkezőként, mivel általában csak annak nyitnak számlát, aki rendelkezik (akár többféle) itteni lakcím igazolóval (a legjobb a szoba/lakás bérleti szerződés, vagy a főbérlő által kiállított igazolás) és sok esetben munkahelyet is igazolni kell. Ennek valószínűleg az az oka, hogy egy átlag bakszámla és bankkártya teljesen díjmentes, és pár hónap után viszonylag könnyű folyószámlahitelt (overdraft-ot), és/vagy hitelkártyát (credit card), illetve bizonyos jövedelmi viszonyok esetén akár több ezer fontos személyi kölcsönt (personal loan) is igényelni, és sajnos előfordul, hogy egyesek anélkül térnek vissza a szülőhazájukba, hogy ezeket visszafizetnék. A fentieken kívül szükséges még az útlevél, vagy személyi igazolvány, az otthoni lakcím kártya, esetleg 3 havi (magyar) bankszámla kivonat.
Néha segít, ha valaki elkísér, akinek már évek óta van annál az adott banknál számlája, és ő tulajdonképpen beajánl oda. Ezen kívül a legjobb, amit tehetsz, hogy sorba járod a szóba jöhető bankfiókokat úgy, hogy minden papírt viszel magaddal, amire csak szükség lehet, és amikor felsorolják, hogy milyen papírok kellenek, akkor megmutatod, hogy neked mi van. Így elkerülheted, hogy esetleg akkor derüljön ki, hogy hiányzik valami, amikor 3-4 nap múlva visszamész az időpontodra (általában azonnal nem nyitnak számlát, hanem időpontot adnak rá, ami jó esetben lehet pár óra múlva is, de jellemzően inkább pár nappal későbbi). Megteheted azt is, hogy ugyanabba a bankfiókba visszamész más időpontban is, egy másik ügyintézőhöz, és akkor lehet, hogy sikerrel jársz (sajnos nem egységesek az elvárások, sokszor az ügyintéző dönti el, hogy mit fogad el, és mit nem).
A legnagyobb bankok: HSBC, Barcley, Loyds (ez egyben az általam felállított ajánlási sorrend is, ami saját és ismerősök tapasztalatain alapszik). Ezen kívül van még: NatWest, TSB, Santander, Nationwide, TescoBank, és még rengeteg kisebb-nagyobb bank.
Arra azonban jó, ha figyelsz, hogy “rendes” bankkártyát, vagyis “debit card”-ot adjanak hozzá, ne pedig “cash card”-ot, ugyanis ez utóbbival csak ATM-ből tudsz pénzt kivenni, fizetni nem lehet vele sem üzletekben, sem online.
A másik, ami még ajánlott, hogy egyúttal kérj mellé internetbankot is, mert sokkal egyszerűbb lesz az életet, akár átutalásról van szó, akár csak az egyenleged ellenőrzéséről, nem is beszélve arról, hogy ezen keresztül (is) lehet majd igényelni később a folyószámlahitelt, hitelkártyát vagy személyi kölcsönt. Az internetbank ingyenes, ahogy az alap bankszámla is, és nem kell fizetni a bankkártyáért, valamint a készpénzfelvételért sem, kivéve néhány magán kézben lévő automatát (ha rá van írva, hogy “Free cash withdrawal”, akkor biztos lehetsz benne, hogy abból költségmentesen vehetsz ki pénzt). Az országon belüli utalás is ingyenes (és azonnali hatállyal is utalhatsz), viszont külföldre elég drága (erre a célra inkább a Transferwise-ot  ajánlom, ahol az első utalás az ajánló linken keresztül ingyenes, és utána is nagyon kedvező, pl. 300 fontig kb. 2 font, de 1000 fontnál sincs 7 font, ráadásul nagyon jó árfolyamon váltanak).

kedd

Vásárlás – Élelmiszerek

Mivel sokszor még a régebb óta kint élőknek is gondot okoz, hogy mit, hol és milyen néven keressenek, így gondoltam készítek egy listát a legalapvetőbb termékekről, és néhány hasznos tudnivalót is megosztok egyúttal.



Élelmiszerek tekintetében nagy a választék, és sok terméknek van “light” verziója is, ami ugyanannyiba kerül, mint a normál (pl. majonéz).
Nyugodtan próbáld ki az áruházak “saját márkás” termékeit, nem rosszabbak , mint a neves márkák termékei. Sok áruházláncnak van “gazdaságos” és “színes” verziós termékskálája is, sőt némelyiknek prémium kategóriája is, értelem szerűen a legolcsóbb a legkevésbé minőségi, bár vannak termékek, ahol semmi különbség sincs (pl. lisztek, UHT tej), úgyhogy érdemes adni egy esélyt az olcsóbb termékeknek is.
Érdemes figyelni az akciókat, mert néha 2-3 vásárlásánál nagy kedvezményt adnak.
Az aznap eljáró dolgokat általában du. 5-6 óra körül árazzák le (bár van ahol már korábban, esetleg előtte 1-2 nappal, de akkor du még csökkentenek az áron).
A legtöbb gyümölcs és zöldség egész évben kapható (pl. málna, görög dinnye), bár árban és mennyiségben/választékban azért vannak eltérések.
Sok zöldséget előkészítve is lehet kapni, gyümölcsökből pedig tisztított, darabolt válogatások is vannak kicsi, ebéddobozba való mennyiségtől a kiadósabb mennyiségig.
A nassolni valók sokszor a nagyobb kiszerelésen belül adagolva vannak, így könnyebb megállni, hogy felfaljunk pl. egy egész zacskó chipset (amit itt egyébként “crisps”-nek hívnak, a “chips” ugyanis itt a sült krumplit jelenti).
Vannak olyan termékek, amit itt hiába is keresnél (esetleg magyar vagy nemzetközi boltokban találhatsz), ezek pedig:
  • sóska
  • gesztenyepüré
  • gyalult tök
  • karalábé
  • kefír (bár ennek a legyel verziója szokott lenni Asdában és Morrisonsban a hűtőpult nemzetközi részén)
  • kifli
  • zsemle (puha változatban mindenhol van, de a magyarhoz hasonlót eddig csak Morrisonsban láttam, és ott sincs mindig)

A legtöbb dolog viszont itt is kapható, még ha nem is teljesen olyanok, mint Magyarországon, vagy van, amit nem lehet kapni, de nagyon jól helyettesíthető mással:
  • liszt: “plain flour” a sima liszt, de azt is meg lehet belőle sütni, amihez rétes liszt kellene. A “self raising flour” sütőporral kevert lisztet takar, én nem szoktam venni. A “strong” jelölésű lisztek kenyérfélékhez valók.
  • búzadara: “semolina corsage” néven kapható, a “fine” nagyon finomra van őrölve, de még a durvább “corsage” is finomabb, mint a magyar. Ennek ellenére egész jól használható helyette, sőt nem is kell állni hagyni pl. császármorzsa, vagy májgombóc készítésnél (sok helyen kapható, a nemzetközi dolgok között érdemes keresni)
  • étkezési keményítő: “corn flour” Aldi kivételével minden szupermarketben van
  • élesztő: “yeast”, szárított verzióban szinte mindenhol kapható kis zacskós és/vagy nagyobb dobozos kiszerelésben
  • sőtőpor: “baking powder”, nagyobb dobozos kiszerelésben mindenhol kapható
  • szódabikarbóna: “bicarbonate of soda” szintén nagyobb dobozban, és mindenhol kapható
  • zsemlemorzsa: “breadcrumbs” néven kapható sok helyen, szintén a nemzetközi részen található, vagy van a Lidl-ben is (papírdobozban, arrafelé, ahol a sütési kellékek: aromák, sütőpor, stb.)
  • tejföl: “soured cream”, szinte mindenhol kapható, van, ahol csökkentett zsírtartalmú is.
  • főzőtejszín: “single cream”, a hűtőpultokban
  • habtejszín: “whipping cream”, szintén hűtőpultokban
  • túró: a magyar túróval szinte teljesen megegyező a lengyel “Twarog”, amit lehet kapni teljes zsírtartalomú (piros), félzsíros (zöld), vagy zsírmentes (kék) változatban szinte kivétel nélkül minden nagy szupermarketben a hűtőpultban, néhol annak a  nemzetközi részén, bár van, ahol nincs mind a 3 fajta (Aldiban, Lidlben sajnos egyik nincs)
  • tej: “whole” teljes zsírtartalmú, “semi skimmed” a közepes zsírtartalmú, “skimmed” a zsírmentes. A “kannás” verzió a hűtőpultban 1 pintestől 6 pintesig (0,568 l-től 3,41 l-ig) kapható, az UHT tejek pedig 1 literes kiszerelésben általában a kávék/teák környékén.
  • étolaj: “sunflower oil” a napraforgó olaj, “vegetable oil” a repce olaj
  • porcukor: “icing sugar
  • zeller: “celery” a szárzeller, “celeriac” a zeller gumó, bár utóbbi csak levél nélkül, és méretesre nőve kapható általában
  • petrezselyemgyökér (fehérrépa / zöldség): “parsnip”, ami ugyan pasztinák, de tökéletesen helyetetsíti, bár igaz, általában kicsit nagyobb
  • paprika: TV paprika, és pritaminpaprika nincs, helyette viszont van rengeteg kaliforniai paprika
  • mák: “poppy seeds”, minden nagyobb szupermarketben kapható, darálatlanul
  • kömény: “caraway seeds” köménymag, csak egészben kapható a nagyobb szupermarketekben; “cumin” római kömény, egészben és őrölve is kapható nagyon sok helyen; “fennel seeds” édeskömény, a legtöbb szupermarketben van
  • kenyér: nagyobbrészt előrecsomagolt, szeletelt, puha kenyeret lehet kapni, de van a magyar kenyérre hasonlító szeletelt lengyel kenyér néhány helyen, valamint helyben sütött “bloomer”, ami hasonló a magyar kenyérhez, és sokféle verzióban süti, sőt néhány helyen szeletelve is kapható


A nagy szupermarketeken kívül érdemes körülnézni a nemzetközi boltokban is, sok olyan terméket lehet kapni, ami máshol esetleg nincs, esetleg néhány dolog olcsóbb lehet. Sok nemzetközi boltnak van már magyar részlege is, és természetesen vannak kimondottan magyar árukat forgalmazó boltok is, persze ezek árai nem éppen alacsonyak.


hétfő

Egészségügyi költségek

A brit egészségbiztosító az NHS (National Health Services), aminek külön rendszerei működnek Angliában, Skóciában, Wales-ben és Észak Írországban.


Amikor először regisztrálsz egy háziorvosi rendelőben, akkor bekerülsz az NHS rendszerébe is, és fogsz kapni egy számot, aminek segítségével nyomon tudják követni az egészségügyi állapotoddal kapcsolatos dolgokat, amennyiben ez szükségessé válik.
Azok akik jogszerűen tartózkodnak az országban jogosultak az egészségügyi rendszer használatára, amit legegyszerűbben az NHS számmal és/vagy a háziorvos nevével és a rendelő címével lehet igazolni (ez mind rajta van azon a kártyán, amit a háziorvosi regisztráció után kapsz).
Az alapellátás és a szükséges szakorvosi, illetve kórházi ellátás ingyenes, azonban a szemvizsgálat és a fogászati ellátás fizetős, és a gyógyszerekért is fizetni kell.
A gyerekeknek, és a fiataloknak 18 éves korig (ha meghatározott keretek között tanulnak), ingyenes minden szükséges ellátás (beleértve a szemüveget, fogszabályzót és gyógyszereket is).
A kismamák terhességük megállapításától a baba 12 hónapos koráig jogosultak a „Maternity exemption certificate”-re (MatEx), amit a háziorvos vagy a védőnő állít ki. Ennek birtokában ingyen kapnak gyógyszereket, és a szükséges fogászati kezelésekért sem kell fizetniük.
Amennyiben alacsony a jövedelmed, jogosult lehetsz kedvezményre, vagy akár teljes költségmentességre is az „NHS Low Income Scheme” keretében. Erről itt olvashatsz részleteket. A határ, ameddig kaphatsz rá támogatást ugyan évi 16.000 font, de sok mindent figyelembe vesznek ennek megállapításánál, többek között a lakbért is, amit fizetsz, így ha úgy érzed, hogy szükséged van rá, érdemes lehet megpróbálni megigényelni, amihez itt tudsz HC1 nyomtatványt kérni. A megállapított jövedelemtől függően kaphatsz HC2 igazolást, ami alapján ingyenes gyógyszerekre, fogászati ellátásra, szemvizsgálatra, szemüvegre vagy kontaktlencsére beváltható utalványra leszel jogosult, vagy HC3 igazolást, ami csak bizonyos kedvezményt biztosít ezekre.

Szemvizsgálat
Szemvizsgálatot alap esetben az optikákban végeznek, és a költsége 10-15 font körül mozog.
Íme néhány optika, a teljesség igénye nélkül:
A szemvizsgálat nagyon alapos, és magában foglalja a retinafényképet is. A vizsgálatot 2 évente ajánlott megismételni. Amennyiben szemüvegre lenne szükséged, az arra kiállított recept is ennyi ideig érvényes. Ahhoz, hogy kontaktlencsét viselhess, egy újabb vizsgálatra lesz szükséged (contact lens assessment, ami általában ingyenes), amit évente ajánlott megismételni (contact lens check up, amiért általában fizetni kell). Kontaktlencsét csak akkor tudsz vásárolni az Egyesült Királyságban, ha van érvényes recepted (ennek adatait online vásárlásnál is bekérik és leellenőrzik). Van azonban néhány olyan oldal ahol lehetőség van ennek a megkerülésére (általában úgy, hogy külföldi oldalon keresztül számláznak), ilyen oldal pl. a http://www.visiondirect.co.uk/, aminek egyébként az egyik legjobb árai vannak, és 49 font feletti vásárlásnál ingyenes a másnapi szállítás (ez alatt 2,98 font a költsége). (Ha szeretnél onnan rendelni, akkor van egy kód, amire 10% kedvezményt kapsz az első vásárlásodból: 4886916R. Ezt fizetés előtt a rendelés összegzésekor tudod beírni az „Enter a promo code” rubrikába, és az „Apply” gombbal tudod érvényesíteni.)

Fogászati ellátás
Ha fogászati ellátást akarsz igénybe venni, akkor először regisztrálnod kell egy olyan fogorvosi rendelőbe, amely szerződésben áll az NHS-szel, ezeket itt tudod megkeresni a post code-od beírásával: http://www.nhs.uk/service-search (Find: dentist). A regisztrációhoz szükséged lesz az NI és NHS számodra és a háziorvosod nevére.
A költségek attól függnek, hogy milyen kategóriába tartozó beavatkozás(ok)ra van szükséged (itt találod a listát). Például a 2-es kategóriájú kezelések, mint a húzás, és/vagy tömés, és/vagy gyökérkezelés 53,9 font (röntgennel együtt is), a 3-as kategóriájú kezelések, mint fogpótlás vagy a fogszabályozás (amennyiben orvosilag indokolt) 233,7 font. A költségek függetlenek attól, hogy ahhoz hány alkalom szükséges a kezeléshez, és amennyiben 2 hónapon belül azonos kategóriájú beavatkozásra van szükséged, és ugyanahhoz a fogorvoshoz mész, azért már nem kell újra fizetni.

Gyógyszerek
Amennyiben receptre kapható gyógyszerre van szükséged, akkor azért egy fix díjat kell fizetned, ami jelenleg 8,4 font. Amennyiben tartós gyógyszerszedésre lenne szükséged, érdemes megfontolni „Prescription prepayment certificates”-et, ami azt jelenti, hogy egy fix díjért 3 vagy 12 hónapig annyi receptet válthatsz ki, amennyire szükséged van. A 3 hónapos ára 29,1 font, a 12 hónaposé pedig 104 font (ez utóbbit 10 részletben is fizetheted). Itt tudod igényelni.

vasárnap

A társadalombiztosítási rendszer

A brit társadalombiztosítási rendszer ismerete nagyon hasznos, ha az Egyesült Királyságban élsz, és adott esetben sok kellemetlenségtől óvhat meg.
Az NI (National Insurance) a brit társadalombiztosítás, amely finanszírozza az betegségekkel kapcsolatos ellátásokat, a nyugdíjakat és egyéb juttatásokat is. Ebbe a rendszerbe a munkavállalók, munkáltatók és az egyéni vállalkozók is fizetnek be járulékokat. Alkalmazottként a jövedelmed egy része után nem kell fizetned (ez a határ a 2016/2017-es adóévben heti 155 font), e fölött pedig 12%-ot vonnak le (illetve heti 827 font fölött már csak 2%-o).
Fontos, hogy az Európai Unió törvényei szerint egyszerre csak egy tagállamban lehet társadalombiztosítási jogviszonyod, így ha itt már biztosított vagy az NI rendszerben (azaz fizetsz NI hozzájárulást, illetve azért nem fizetsz, mert a kereseted nem éri el a heti határt, esetleg a párod, vagy a gyermeked jogén vagy biztosított), azt jelentened kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál minél előbb. Ezt elméletileg a biztosítási jogviszony létrejöttétől számított 15 napon belül meg kell tenned, de ebben az esetben a később is jobb, mint a soha, ugyanis amíg nem teszed meg, Magyarországon ketyeg a fizetési kötelezettséged (amit aztán egyszer majd megpróbálhatnak behajtani rajtad, és csak hosszas utána járással tudod esetleg megúszni a fizetést).
A bejelentést az ezen a linken található űrlapon tudod megtenni. Ezt a nyomtatványt a magyar lakcímed szerinti egészségbiztosítási pénztárhoz kell beküldened (ha ezen az oldalon az első „Irányítószám” mezőbe beírod a magyar irányítószámodat, akkor megkapod a címet). Ezzel megmarad a magyar TAJ számod is, csak inaktívvá válik, ami azt jelenti, hogy az alapján nem jár már neked Magyarországon ellátás.
Arra az esetre, ha mégis szükséged lenne rá, érdemes megkérned az EHIC kártyát (European Health Insurance Card), ami az Európai Unió más országaiban jogosít sürgősségi ellátásra az itteni biztosítási jogviszonyod alapján. A kártyát itt tudod ingyenesen igényelni magadnak, és ha van, akkor a családodnak (házastársadnak és gyermekeidnek) is egyetlen igénylés keretében. Az igénylés előtt regisztrálni kell, és szükséged lesz az NI vagy NHS számodra is. Az igénylést követően 1-2 héten belül megérkező kártya 3 évig érvényes, ezt követően ugyanezen az oldalon tudsz új kártyát kérni szintén ingyen. Ekkor szükséged lesz az „EHIC PIN” kódodra is, ami az először megkapott kártyán a születési dátumod mellet a 6 számnál található, és úgy kezdődik, hogy UK, ezért ezt jól jegyezd fel valahova, amikor megkapod a kártyát.

szombat

Minimálbér, munka- és pihenőidő

A frissen kiérkezők kezdetben jellemzően minimálbért keresnek, így fontos tudni, hogy mennyi ennek a mértéke, és mikor lehet az emelésére számítani. De ugyanígy fontos megismerkedni az itteni munkaügyi szabályokkal is. 


A minimálbér mértéke attól függ, hogy hány éves vagy.
25 éves kor fölött az úgynevezett nemzeti létminimumnak megfelelő bért (National Living Wage) kell kapnod legalább, ami 7,2 font óránként. Ennek mértéke minden évben áprilisban kerül felülvizsgálatra.
Az ennél fiatalabbakra maga a minimálbér (National Minimum Wage) vonatkozik, amit minden év októberében emelnek.
21 és 24 éves kor között 6,7 font, 18 és 20 éves kor között 5,3 font, 18 éves kor alatt pedig 3,87 font a kötelező óránkénti minimum, bár ettől a munkáltató adhat többet (általában mindenkinek megadják a minimálbért, azaz a 6,7 fontot).

Teljes munkaidő (Full time) és rész munkaidő (Part time)
A magyarországi gyakorlattal szemben itt nagyon népszerű a részmunkaidő. Sőt, létezik úgynevezett “0 órás” szerződés (contract) is, ami az ügynökségnél nagyon gyakori, de előfordul máshol is. Ez azt jelenti, hogy ugyan alkalmaz a munkáltató, de nem garantálja, hogy fog is adni munkát. Vagyis lehet, hogy teljes munkaidőben fogsz dolgozni, de az is lehet, hogy egy órát sem, és természetesen fizetést csak a ledolgozott órákra kapsz.
Részmunkaidősnek akkor számítasz, ha kevesebb órát dolgozol, mint a teljes munkaidőben dolgozók, ez általában heti 35 óra alatti óraszámot jelent.

Heti munkaidő
A heti munkaidő 17 hét hét átlagában nem lehet több 48 óránál (amibe a munkaszünetek nem számítanak bele), kivéve ha aláírsz nyilatkozatot, hogy szeretnél ennél többet dolgozni. Ezt egyébként bármikor visszavonhatod, de 7 nappal előbb jelezned kell, illetve amennyiben másképp állapodtatok meg, akkor (legfeljebb 3 hónappal) korábban.

Túlóra
A túlóráért a munkáltató nem köteles több pénzt fizetni, mint a minimálbér, de munkaszerződés alapján általában 50% műszakpótlékot szoktak fizetni, illetve vasárnapi vagy ünnepnapi/munkaszüneti munkáért 100%-ot.
Megállapodás alapján lehetséges a túlóra kifizetése helyett a ledolgozott idő lecsúsztatása is (vagyis levonása a munkaidőből).
Kötelező túlóra is elrendelhető, ha erről a munkaszerződés rendelkezik.

Munka- és pihenőidő
Ha a napi munka meghaladja a 6 órát, jár minimum egy 20 perces ebéd szünet valamikor a munkavégzés közepe táján.
A munka befejezése és kezdése között el kell telnie legalább 11 órának.
Minden héten jár 24 óra megszakítás nélküli pihenőidő, aminek minden második héten 48 órásnak kell lennie.
A munkaszerződés alapján járhat több vagy más pihenőidő is.

Éjszakai munka
Éjszakai műszaknak számít az, ha a munkaidőből legalább 3 óra rendszeresen este 11 és reggel 6 közé esik (az időhatárban megegyezés szerint lehet kisebb eltérés).
Az éjszakai munkavégzés átlagban nem haladhatja meg a 8 órát 24 óránként. Az átlagot 17 hetes időtartamra kell számolni, de ennél hosszabb idő is figyelembe vehető megállapodás (pl. kollektív szerződés alapján). Az átlagba a rendszeres túlóra beleszámít, az alkalmanként végzett viszont nem.
Alapból nem jár több fizetés az éjszakai munkavégzésért, de munkaszerződés alapján a munkáltató fizethet érte többet (általában 25%-ot szoktak).

péntek

Szabadság és munkaszüneti napok

Mint annyi minden más, így természetesen a szabadságok rendszere is eltér némiképp a Magyarországon megszokottól. A legfontosabb különbség, hogy csak egy egységesen kötelező minimum van megszabva (ami nem függ pl. az életkortól, vagy a gyerekek számától).



Alapesetben mindenkit megillet legalább 5,6 hét, azaz 28 nap fizetett szabadság.
Ebből benne vannak a munkaszüneti napok is, azonban a munkaszerződés rendelkezhet úgy, hogy ezeken a napokon is dolgozni kell, ebben az esetben más napokat kell kapnia a munkavállalónak helyette.
A munkaszüneti napok lehetnek ünnepnapok (Public holiday), melyek Angliában és Walesben a következők (Skóciában és Észak Írországban némiképp eltérőek):
  • Január 1. (New Year’s Day)
  • Nagy péntek (Good Friday) (ami a Húsvét előtti péntek)
  • Húsvét hétfő (Easter Monday)
  • December 25. (Christmas Day)
  • December 26. (Boxing Day)

Abban az esetben, ha január 1, december 25, vagy 26 hétvégére esik, a következő munakanap lesz helyette a munkaszüneti nap (pl. idén a Christmas Day december 27.-én lesz, mert 25.-e vasárnap, 26.-a pedig Boxing Day).
Ezen kívül van még 3 munkaszüneti nap (Bank Holiday):
  • Május első hétfője (Early May bank holiday)
  • Május utolsó hétfője (Spring bank holiday)
  • Augusztus utolsó hétfője (Summer bank holiday) (ez utóbbi Skóciában korábban van)


Néhány fontos tudnivaló a szabadságokkal kapcsolatban

A munkáltató a munkaszerződés szerint adhat több szabadságot is, akár úgy is, hogy a többletet feltételhez köti, pl. ledolgozott x idő.
Aki részmunkaidőben dolgozik, annak is jár a minimum 5,6 hét szabadság, amit értelemszerűen a heti ledolgozandó órák alapján fizetnek.
Ha valaki heti 6 napot dolgozik hetente, annak is csak 28 nap a (minimális) éves szabadsága.
Betegség, illetve anyasági / apasági / örökbefogadási szabadság (maternity paternity adoptation leave) idején össze lehet gyűjteni az arra az időszakra járó szabadságot.
Fizetett szabadsággal egy időben jár(hat) táppénz is.
A szabadságodnak a munkaszüneti napokon kívüli részével mindenki maga rendelkezik, bár bizonyos időszakokban a munkáltató dönthet úgy, hogy nem lehet szabadságot kivenni. A szabadság kérelmet időben kell benyújtani, általában minimum kétszer annyi idővel korábban, mint a kért szabadság hossza. A munkáltató dönthet úgy, hogy nem engedélyezi a szabadságot, de azt is legalább kétszer annyi idővel előbb kell tudatnia, mint a szabadság hossza.
Az éves szabadság nem feltétlen naptári évre vonatkozik. Erről a munkaszerződés rendelkezik, illetve ha nincs benne szabályozva, akkor a munkakezdés első napjával indul (a leggyakoribbak a jan. 1.-től dec. 31-ig és ápr. 6.-tól ápr. 5-ig tartó szabadság évek).


csütörtök

Személyi jövedelemadó rendszer

Most egy nagyon lényeges, és “zsebbe vágó” témát szeretnék körbe járni legalább nagy vonalakban, ez pedig a személyi jövedelemadó.



Az Egyesült Királyságban az adóév minden év április 6.-tól következő év április 5.-ig tart.
Az adó mértéke sávosan változik, ebben az adóévben (2016/2017) 11.000 fontig adómentes a jövedelem, e fölött 43.000 fontig 20 %, fölötte pedig 40%. (122.000 font fölötti éves keresetnél már bonyolódik a dolog, de erre most nem térnék ki,)
Amikor munkába állsz valahol, kapsz egy adó kódot (Tax code), amit feltüntetnek a fizetési jegyzékeden (payslip) is. Ez egy szám és betű, vagy betűk kombinációjából áll.
A szám a munkáltatónak a figyelembe vehető adómentes összeget (Personal Allowance, amit ha 10-zel megszorzol, megkapod az éves adómentes határt) jelöli, ami személyre szabott, bár a legtöbb esetben ez idén 1100, ami a 11.000 fontos adómentes határt jelöli. (Abban az esetben lehet eltérő, ha valamiért neked magasabb, vagy alacsonyabb határt állapítanak meg.)
A leggyakoribb betűk jelentése (itt találod az összeset):
·         L: az alap adómentes határra vagy jogosult
·         M: kaptál +10%-ot a házastársad adómentes összegéből
·         N: adtál 10%-ot az adómentes jövedelmedből a házastársadnak
·         0T: ebben nincs adómentes összeg, vagyis a teljes béred után számolják az adót (abban az esetben lehet ez, ha van másik munkahelyed is, ahol figyelembe veszik az adómentes határod, vagy ha nem tudják eldönteni ideiglenesen, hogy jár-e neked ilyen)
Az 1100L W1 / M1 / X ideiglenes adókódok (Emergency tax code) a 2016/2017-es adóévben általános adómentes összeggel, illetve használják erre a 0T-t is, ha nem vesznek figyelembe adómentes összeget.
A Marriage Allowance-t olyan házaspárok alkalmazhatják, ahol az egyik fél kevesebbet keres, mint az adómentes határ (mondjuk mert csak részmunkaidőben dolgozik, vagy mert egyáltalán nem dolgozik), a másik viszont ennél többet. Ilyenkor a kevesebbet kereső átadhatja az adómentes összegének 10%-át a párjának, aki így akár 220 fonttal is kevesebb adót fizethet az adóévben. (Bővebb információ itt.)
Amennyiben úgy gondolod, hogy nem megfelelő adókódban vagy, akkor fel kell venned a kapcsolatot a HMRC-vel, és ők korrigálják azt.
Ahhoz, hogy jó adókódot kapjál, és így a megfelelő mennyiségű adót vonják le, munkába lépéskor ki kell töltened egy “Starter checklist” nevű nyomtatványt. Ezen fel kell tüntetned a személyes adatok (név, cím, születési dátum) mellet az NI számodat (ha már rendelkezel vele) és a munkakezdés dátumát is, valamint tartalmaz egy részt az esetlegesen fizetett diákhitelről (Student Loan) is (természetesen ez itteni diákhitelre vonatkozik). A legfontosabb azonban az “Employee statement” című szakasz, mert itt kell nyilatkoznod arról, hogy
·         (A) ez az első munkahelyed ebben az adóévben, és nem kapsz más adóköteles juttatást sem (fel vannak sorolva, hogy melyek ezek)
·         (B) már volt másik munkahelyed ebben az adóévben, vagy kaptál valamilyen adóköteles juttatást
·         (C) ezzel párhuzamosan van másik munkahelyed is, vagy kapsz adóköteles juttatást
Az nincs megszabva, hogy egyszerre hány munkahelyed lehet, de év közben az adóalap kedvezményt általában csak az egyik munkahelyeden tudják figyelembe venni (természetesen adóév végén a jövedelmeket összevonják, és így érvényesíteni tudod az esetleg fel nem használt részét is).
Amennyiben nem ez az első munkahelyed az adott adóévben, az új munkáltatódnak mielőbb add oda az előző munkahelyedről kapott P45 nevű nyomtatvány őt illető példányát, ami tartalmazza az előző munkahelyeden megkeresett bruttó béredet, és az esetleges levonásokat is. A saját példányodat jól tedd el, ahogy az adóév végén kapott P60 nyomtatványt is, mert arra a későbbiekben még szükséged lehet.
P45-ös igazolást mindig kell kapnod, ha kilépsz egy munkahelyről, bár ha ügynökségen keresztül dolgozol, akkor tőlük ezt sok esetben külön kell kérni. Adóév végén pedig a munkáltatód, ahol akkor épp dolgozol, automatikusan odaadja a P60-as igazolást, ami egy összesítő az adott adóévről (ha több helyen is dolgozol az adóév végén, akkor mindenhonnan kell kapnod), és tartalmazza az előző munkahelyeden megkeresett összeget is (persze csak ha oda adtad a P45-ös nyomtatványt).
Valamikor a nyár folyamán fogsz kapni egy éves adóösszesítőt (Annual Tax Summary) is az adóhivataltól (HMRC), illetve egy adókalkulációt, amennyiben több vagy kevesebb adót fizettél, mint amennyit kellett volna (a többletről egy csekket is küldenek, amit a bankodban tudsz beváltani).
Amennyiben úgy gondolod, hogy több adót fizettél, mint szükséges lett volna, és nem kaptad meg a HMRC-től a különbözetről a levelet, vagy csak szeretnéd gyorsabban visszakapni, akkor írásban vagy telefonon kérheted ennek megállapítását akár 5 évre visszamenőleg is (Itt találod az elérhetőségeket.)

Azt, hogy mennyi adót kellett volna fizetned, meg tudod nézni pl. ebben a kalkulátorban. Arra figyelj a használatánál, hogy jól válaszd ki az adóévet, és tizedes vessző helyett pontot használj. Ebben a kalkulátorban azt is megtudod nézni, hogy a heti/havi fizetésednél jól vonták-e le az adót és az NI-t, illetve, hogy várhatóan mennyi lesz a nettója egy adott fizetésnek. Ilyenkor a “Gross incom every” után állítsd át az évi fizetési gyakoriságot a megfelelőre (havi/4 heti/2 heti/heti, de választhatod az 5 napi vagy az órabér kategóriát is – igaz ez utóbbi esetben csak az általános heti 37,5 órás munkaidőre kapsz tájékoztatást).