Szabadság és munkaszüneti napok

Mint annyi minden más, így természetesen a szabadságok rendszere is eltér némiképp a Magyarországon megszokottól. A legfontosabb különbség, hogy csak egy egységesen kötelező minimum van megszabva (ami nem függ pl. az életkortól, vagy a gyerekek számától).

Alapesetben mindenkit megillet legalább 5,6 hét, azaz 28 nap fizetett szabadság.

Ebből benne vannak a munkaszüneti napok is, azonban a munkaszerződés rendelkezhet úgy, hogy ezeken a napokon is dolgozni kell, ebben az esetben más napokat kell kapnia a munkavállalónak helyette.

A munkaszüneti napok lehetnek ünnepnapok (Public holiday), melyek Angliában és Walesben a következők (Skóciában és Észak Írországban némiképp eltérőek):

• Január 1. (New Year’s Day)
• Nagy péntek (Good Friday) (ami a Húsvét előtti péntek)
• Húsvét hétfő (Easter Monday)
• December 25. (Christmas Day)
• December 26. (Boxing Day)

Abban az esetben, ha január 1, december 25, vagy 26 hétvégére esik, a következő munakanap lesz helyette a munkaszüneti nap (pl. idén a Christmas Day december 27.-én lesz, mert 25.-e vasárnap, 26.-a pedig Boxing Day).

Ezen kívül van még 3 munkaszüneti nap (Bank Holiday):

• Május első hétfője (Early May bank holiday)
• Május utolsó hétfője (Spring bank holiday)
• Augusztus utolsó hétfője (Summer bank holiday) (ez utóbbi Skóciában korábban van)

Néhány fontos tudnivaló a szabadságokkal kapcsolatban

A munkáltató a munkaszerződés szerint adhat több szabadságot is, akár úgy is, hogy a többletet feltételhez köti, pl. ledolgozott x idő.

Aki részmunkaidőben dolgozik, annak is jár a minimum 5,6 hét szabadság, amit értelemszerűen a heti ledolgozandó órák alapján fizetnek.

Ha valaki heti 6 napot dolgozik hetente, annak is csak 28 nap a (minimális) éves szabadsága.

Betegség, illetve anyasági / apasági / örökbefogadási szabadság (maternity / paternity / adoptation leave) idején össze lehet gyűjteni az arra az időszakra járó szabadságot.

Fizetett szabadsággal egy időben jár(hat) táppénz is.

A szabadságodnak a munkaszüneti napokon kívüli részével mindenki maga rendelkezik, bár bizonyos időszakokban a munkáltató dönthet úgy, hogy nem lehet szabadságot kivenni. A szabadság kérelmet időben kell benyújtani, általában minimum kétszer annyi idővel korábban, mint a kért szabadság hossza. A munkáltató dönthet úgy, hogy nem engedélyezi a szabadságot, de azt is legalább kétszer annyi idővel előbb kell tudatnia, mint a szabadság hossza.

Az éves szabadság nem feltétlen naptári évre vonatkozik. Erről a munkaszerződés rendelkezik, illetve ha nincs benne szabályozva, akkor a munkakezdés első napjával indul (a leggyakoribbak a jan. 1.-től dec. 31-ig és ápr. 6.-tól ápr. 5-ig tartó szabadság évek).